Etnikumok

Látjuk, a fejlett világban egyre több problémát okoznak a hosszabb-rövidebb ideje jelenlévő etnikai kisebbségek.
Tagadhatalan, a szűk esztendőkben a kissebbségeken csattan az ostor, aminek fő okát leginkább a beilleszkedési nehézségeikkel szoktak magyarázni. És úgy tűnik, ez nagyon jó magyarázat, mert a tömegek tényleg úgy érzik, hogy cigány, török, bangladesi, vagy arab szomszédaik indokolatlanul kapják azokat a szociális ellátmányokat amiket aztán "gettósodással" hálának meg.
Az újságok tele vannak az általuk okozott problémákkal, általuk elkövetett bűnökkel. Alacsony iskolázottságuk miatt akcióik, reakcióik szinte pavlovi precizitással kalkulálhatók, manipulálhatók, ezért szinte önként kínálkoznak politikai golyófogó homokzsáknak. Talán ezért van hogy évtizedek óta olyan előszeretettel görgeti maga előtt őket minden politikai elit, mint a scarabeusz a maga galacsinját. Ráadásul szinte mindenütt prímán leköti a nemzeti jobboldal energiáját a liberális baloldallal folytatott vita ebben a témában, így csak kevesen kukkantanak a galacsin mögé, de őket már könnyű elintézni poltikai korrektségre vagy összeesküvéselméletekre való hivatkozással.

Ezt azért tartom fontosnak leszögezni, mert az etnikumokat érintő arcátlanul cinikus szociális politika ugyanolyan átgondolt döntések sorozata, ugyanabból a forrásból, mint az alapkamat vagy a minimálbér meghatározása, és ugyanazt a célt szolgálja.

Az hogy a cigány kilopja a sínt a vonat alól, vagy az arab autókat gyújtogat Párizsban, az nem azért van mert bizonyos etnikumok eleve gonoszak. Az, hogy ezt sokan így látják, az már annak az eredménye, hogy ezeknek a csoportoknak kultúrális különbségeit mesterségesen beilleszkedési nehézséggé alakítva figyelem elterelőnek és golyófogónak használja a politikai réteg.