Úgy tűnik,
velünk örökké baj van.
Ha Brüsszelben nem ülünk a szégyenpadon, akkor is vagy McCain fasiztázza
a miniszterelnököt, vagy Kohn-Bendit üvöltözik vele vörös fejjel az Európa
Parlamentben miközben a fősodratú média
folyamatosan szapulja az országot.
De mi is a baj?
Nemrég még a rendszerváltás csodái voltunk, a legjobbak a keleti
blokkban.
Ezrével nyíltak a garázs-butikok, kis üzletek, vidéken a termelők nagy lelkesedéssel
palántáztak és hordták a termést a piacokra, az eltűnő
Zsigulikat és Trabantokat lassan felváltották az
Opelek, Volkswagenek, itt-ott Audik, Mercedesek. Az emberek optimistán fogadták
a várva várt nagybetűs LIBERÁLIS
DEMOKRÁCIÁT.
És egyre közelebb került az EU csatlakozás lehetősége is.
De ehhez bizonyos változtatásokat kellett végrehajtani.
A 700 milliárdos élelmiszer exportunkat felcseréltük 1000 milliárdos
importra, hogy nyugati partnerink vonzó piacot találjanak nálunk. Kivágattuk a
szőlőket, hogy az olasz és
francia borászok ne aggódjanak. Kivágattuk a gyümölcsösöket, leállítottuk a konyhakertészetet,
hogy a holland és spanyol termelők se
tartsanak a magyar konkurrenciától. Fel kellett robbantani 17-ből 16 cukorgyárat, hogy betartsuk az EU-s kvótát. Átadtuk
a közétkeztetést és a vízügyet a franciáknak, IMF kölcsönből feltőkésítve átadtuk a bankokat az osztrákoknak és a németeknek.
8 %-os államilag garantált profittal átadtuk a közműveket a nyugati vállalatokank.
A forinton hosszú évekig 6-7%-al nagyobb volt a kamat, mint a dolláron
vagy az eurón, ami gyakorlatilag ingyen pénzt
juttatott annak akinek volt néhány milliárdja hogy parkoltassa egy darabig a
Magyar Nemzeti Bankban. Betarthahatlan szabályrendszerekkel ellehetetlenítettük
a kis és középvállalkozásokat, hogy az adómentességgel becsalogatott multiknak
legyen elég minimálbéres munkaereje.
Szóval teljes gőzzel
ment a liberalizálás, deregulálás, privatizálás.
Aztán mire észbe kaptunk a nagy átalakítási lázban, és körülnéztünk,
majd' egymillió munkahely eltűnt, az
ország romokban, kórházak, középületek eladva, mert kelett a pénz,
családok százezrei ültek reménytelenül a kifizethetetlen devizahiteles
csapdában miközben keleti és balkáni szomszédaink fényévekkel lehagytak
bennünket.
Igaz... Közben megépítettük Európa legdrágább autópályáit, ahol nem
volt, hegyeket építettünk hogy legyen alagút is, vagy völgyet ástunk az elegáns
viaduktoknak is. Az általunk felvett külföldi kölcsönökből, külföldi vállalatok nagyon sok, számukra
igen nyereséges projectet valósítottak
meg, igaz, nekünk ezek nem voltak nélkülözhetetlenek,
miközben a budapesti buszok fele már nem
tudott elindulni egy hidegebb téli napon, és a kórházak folyosóira kitett ágyakon
sorra haltak a betegek.
Érdekes módon Nyugati partnereinket nem zavarták a trükkök százai és a
hazugságok éjjel-nappal, amivel vezetőink virágzó gazdaságként próbálták
feltüntetni Brüsszel felé a tönk szélén szédelgő országot.
Aztán az ország úgy döntött, hogy ritmust vált.
Megpróbálta orvosolni a problémákat, visszavenni a stratégiai ágazatokat
magyar kézbe, korlátozni az energiaszektor hasznát, hogy több pénz maradjon a
fogyasztóknál, rávenni a gazdaság minden résztveőjét, hogy ne csak a 7 bő esztendőben
vegyék ki a részüket, hanem a szűk esztendőben is
viseljék a "közterheket" előző nyereségükkel arányosan.
De ez már nem tetszett tehetősebb
demokratikus barátainknak. Sora jöttek a
kritikák, hogy nem jó ez így, aggódtak a demokráciáért, a fékekért, az ellensúlyokért, az alkotmánybírák nyugdíjkorhatáráért, meg hasonlókért. Egy szóval sem említették, hogy nekik igazán azok a milliárdok fájnak, amik
az országban maradnak... Amiről úgy érezték, hogy
az nekik jár.
Szóval maradt a fasisztázás, diktátorozás, genetikailag alattvalózás, a
forint árfolyamának manipulásása, az ország lejáratása és mindennemű nyomásgyakorlás.
Valahogy úgy tűnik,
Európa nem szeret bennünket
akkor amikor a saját lábunkon állunk. Kiszolgáltatottan, gyarmati státuszban
már hajlandó megtűrni.
És azt se mondhatjuk, hogy ez az ellenszenv egy újkeletű jelenség.
Már 907-ben azzal tört az országra az egyesített nyugati haderő, hogy:
decretum... Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok
kiirtassanak.
Nem büntetni, nem leigázni, nem is gyarmatosítani, KIIRTANI...
100 000 katonát szedett össze ellenünk a pápa és a Német Római császár.
Később a
keresztes hadjáratokra se sikerült
ennyit.
Persze harmad annyi katonával sikerült őket úgy megverni, hogy 120 évig nem
merészkedtek az ország közelébe.
Igen... ez a kedves népszokás még a Római Birodalomból maradt meg
azokban az országokban, amelyek megörökölték az birodalmi ideológiát a Káin-i
modellel együtt.
És azóta is, folyamatosan, nem csak fizikailag próbálnak megszabadulni tőlünk, de nyelvünk, kultúránk, történelmünk is útban van.
Szóval mit hoztunk Európa szívébe, ami ennyire kiverte a biztosítékot?
Röviden: a kereszténységet.
A micsodát ??
Hát nem Szent István keresztelte tűzzel
vassal a görbe lábú gyilkos hordát, hogy valamennyire ember képük
legyen a "fejlett" Európa közepén?
De hát kit is kellett itt tulajdonképpen keresztelni, amikor amikor a
honfoglalás-kori sírok tele vannak mellkeresztekkel, viszont a Kárpát
medencében uralkodó utolsó avar kagánokat már úgy hívták, hogy Ábrahám és Izsák
?
Ehhez még visszább kell menni egy kicsit az időben, úgy 900 évet.
A Római Birodalomba sajnos nem jutott el egy térítő apostol sem.
Csak Saul-Pál. De ő soha
nem látta, nem hallotta Jézust.
Mégis, a Biblia főleg őrá épül. A második században az "ortodox" egyház el is
égette a többi apostol írásait.
A többi apostol mind keletre ment téríteni. És "kelet"
gyakorlatilag a Pártus Birodalmat jelentette. Egyedül András ment az
európai Szkítiába... de az nem volt a Római Birodalom része.
Keleten nem okozott túl nagy meglepetést a térítők megjelenése. A vérszerződés
sokkal régebbi szkíta hagyomány és már a mezopotámiai királyok is rituális keretek között törték meg a
kenyeret és osztották szét, azzal, hogy Isten van benne. A három mágus is
keletről jött Jézust köszönteni,
Nimród jóslata alapján.
Róma... már keményebb dió. A farkastejen nevelkedett testvérgyilkos
erkölcsi alapjain álló katonai gyarmatbirodalom nehezen tudta megemészteni a
"szeresd felebarátodat" koncepcióját.
Hála Saul-Pálnak a probléma megoldódott azzal, hogy "gyengébbek
kedvéért" a Káini modell is rendelkezésre áll, ami azt jelenti hogy
gavallér módon a zsidó hagyományokat a keresztény vallás részévé tette. Innen a
precízebb zsidó-keresztény elnevezés.
Tehát ha túl macerás a másik orca odatartása, vagy a kenyérrel való
visszadobás, akkor még mindig ott van a fogat fogért, vagy a bálványimádóknak
nyilvánított népek kiirtása, mint szabadon választható alternatíva.
Ez jól is jött, mert ez alapján tömegesen lehetett irtani a
"sima" keresztény ideológia követőit. Egyes források szerint, a szkíták-hunok
azért támadtak a Római Birodalomra, hogy véget
vessenek a "sima" keresztények irtásának.
Innen ered "Attila Isten ostora" elnevezése is. Ő a birodalmat jött büntetni,
erkölcstelenségei miatt. De hát Attilát megölték, mielőtt rendet rakhatott volna Európában. Pedig ő vetette meg a valódi Európai Unió
alapjait. (a mostani sajnos birodalmi, gyarmati alapokon nyugszik) A hun szövetségben
minden nép azonos jogokkal rendelkezett. Ez a Hunorra és ,
Magorra az egymást segítő testvérek
modelljére épült. Igaz, Attila széttörte a gyilkos birodalmat, de
utána nem sokkal már Nagy Károly kiadta a jelszót : Renovatio
Imperii Romani, azaz a rabszolga és gyarmattartó Római Birodalom
visszaállítását tűzte ki
céljául. Sikerrel, mert a birodalmi gondolkodás, a
Káini modell nagyon erősen él tovább Európában.
Ebbe a környezetbe robbant bele a szkíta-keresztény magyarság Attila után fél évezreddel. Hozták a mell-keresztjeiket és az Ószövetség nélküli Jézus tanításokat.
Talán ezért is lehet az, hogy az Árpád-házi királyok családjai több szentet
adtak a katolikus egyháznak, mint a zsidó-kereszténységet már sok száz éve
gyakorló Európa összesen.
De valahogy a birodalmi gondolkodású Európának mégsem tetszettünk.
Nem tetszett az sem, hogy a frankok által elrabolt avar kincseket
felkutattuk.
Még ők
nevezték rablásnak a rablott holmi visszaszerzését.
Az augsburgi cselvetéssel kicsikart győzelem, és a fegyverletétel után következő mészárlás, a többezer
megcsonkított, elevenen eltemetett magyar vitéz adhat
némi betekintést a "fejlett" Európa humanizmusába,
erkölcseibe, amihez a jelek szerint azóta sem sikerült felzárkóznunk.
Pedig, a "kereszténység védőbástyájaként"
védtük Európat évszázadokon keresztül.
De mitől is ?
A tatároktól, akik ellen a Pápa éppen nem ért rá segítséget nyújtani,
mert egyébként is "Új Dávid királyt" láttak Dzsingisz kánban?
A korabeli egyházi levelezés szerint a tatárok úgy néznek ki, mint a
szaducceusok meg a farizeusok, és zsidó betűkkel írják a könyveiket...
A törököktől,
akiknek az összes gazdasági és katonai vezetőjük a Spanyolországból elüldözött szefárd zsidó volt,
akit a francia király "közvetített" a törököknek? Véletlen, hogy a mohácsi vész után szekérszámra
szedték össze az itáliai készítésű nyílvesszőket, amivel a törökök
magyarokat ölték?
És az is véletlen, hogy nagyjából egy időben amikor ez a "védőbástya" elesett, Európa spirituális központját, a pápaságot a markába kaparintotta az itáliai bankárkaszt a Medici család által, és nyíltan biznisz egyházat csinált belőle?
A búcsúcédulák kibocsátása után fellazították a kamat tilalmat, beindult
a brutális, népirtásokkal egybekötött gyarmatosítás, rablás, a parasztok
földjeikről való elűzése, és az ősi
alapokon álló kultúrák felszámolása.
Tehát az Alpoktól délre a Mediciek, északra pedig a Fuggerek építgették
a pénz alapú vallást, amit később
kapitalizmusnak neveztek. Aztán lett belőle
liberális demokrácia... a "kapitalizmus" elnevezés kiment a divatból, mert
már nem hangzik olyan jól a
politikailag korrekt beszédben.
Igen... A kapitalizmus alapjait már több mint 2000 éve lerakták, de mindig belezavarnak a szkíták, a hunok, az avarok meg a magyarok...
Kell bizonyíték?
Hát nézzük meg a magyar és a (Szent??) Római Birodalom fő jelképeit, a koronákat.
A magyar koronán a zománcképek kifejezetten újszövetségi üzenetet közvetítenek, az apostolok és a szentek mind jézusi programot hordoznak.
Viszont a Szent Római Birodalom koronáján, amin a képek valamelyest hasonló stílusban készültek, egyértelműen Ószövetségi alapokat hordoznak. Dávid király, Salamon király, Ézsiás próféta és kerubok közé zárt Jézus hirdeti a Római Birodalom valódi ideológiai, erkölcsi alapjait.
Tehát itt lehet keresni a magyarok és Nyugat-Európa közötti konfliktus gyökereit.
És akármennyire is kényelmetlen, szembe kell nézni azzal, hogí a "művelt" nyugat soha nem volt igazán keresztény. Ezért válhatott a pénz birodalmává.
Most megint itt kekeckednek ezek a magyarok, hogy nem tetszik nekik a liberális demokrácia.
Pedig milyen jó dolog ! Még soha nem volt ennyi milliárdos a Földön, még
soha nem volt ennyire nagy hatalom ilyen kevés kézben öszpontosítva ! Még soha
nem utazott egy átlagos paradicsom 2000 kilométert a termőföltől az
asztalig.
És még soha nem voltunk ilyen közel az atomháborútól a nukleáris
katasztrófán keresztül a gyógyíthahatlan betegségek járványáig valamilyen ember
által előidézett
katasztróhoz.
Már majdnem tető alá van hozva az Euroatlanti összeborulás, már majdnem minden hatalom ki van véve a nemzetek kezeiből, és a magyarok most megint "szabadságharcolnak", meg unortodox bankadókkal, multiadókkal, rezsicsökkentéssel sújtják a modern gazdaság meghatározó szereplőit.
Úgy tűnik, a magyarok erkölcsileg még mindig nem képesek alkalmazkodni ahhoz a környezethez, ami Európában fogadta őket.
Nem is csoda.
Európát eluralta a testvérgyilkos alapokon nyugvó politikai berendezést
támogató szintén testvérgyilkos vallási ideológia.
Ennek a lényege az ellenfél, vagy akár a potenciális ellenfél azonnali
kiirtása.
Csak az önvédelemtől
megfosztott tömegeket tolerálja, amíg haszna van belőle.
És ez a fejlettség mércéje.
Ehhez képest naív, romantikus, árvalányhajas, bő-gatyás fütyülős
barackos bunkók vagyunk, hiába vallhatjuk magunkénak a
világ legrégebbi írásos emlékeit meg egy rahedli Nóbel díjjat, és hiába
vannak tele a nyugati tudományos kutatóintézetek magyar munkatársakkal.
Mert nekünk nem volt olyan "szerencsénk" mint az eredetileg
szintén szkíta erkölcsű keltáknak,
akiket előbb
elromanizáltak, aztán elgermánosítottak, elvették, nyelvüket és kultúrájukat, úgy hogy mára már be lettek törve a Káini modell szerint.
Most ők adják a művelt nyugat nyálacsorgó konzumidiótáit.
Mi meg még mindig nem értjük, hogy miért jó nekünk az IMF kölcsön, a svájci frankban felvett hitel és a fedezet nélküli pénz használata.
Igen.... talán még kell nekünk egy másik ezer év mire megtanuljuk szeretni a Nagy Testvért : Káint.
Vagy... Sikerül felébreszteni a keltákban a sok ezer éve szunnyadó szkíta erkölcsöt.
Lehet hogy ez okoz álmatlan éjszakákat az Új Világrend megalkotóinak?
Joggal.
Gondoljunk bele: most készítik elő az
euroatlanti gazdasági szövetséget.
Ez azt jelenti, hogy a multinacionális vállalatok perelhetik azokat a
kormányokat, amelyek nem biztosítanak nekik elég profitot.
Ki akart ilyen Európát amikor a csatlakozásról tárgyaltunk?
Az EU-szkeptikus érzelmek erősödésével egyre inkább erősödnek a nacionalista áramlatok. Egyre többen keresik mélyebb gyökereiket, mint a felszines "német" vagy "francia", akár "brit" gyűjtőfogalmakat.
Az európai népek túlnyomó része kelta, akiken a sok idegen, ráerőszakolt kultúra alatt is kicsillan az eredeti
hagyomány iránti kiváncsiság.
Leglátványosabb példái az írek, gallok, skótok, bretonok, baszkok,
kevésbé ismertek az allobrogok, arevacik, arvernik, biturgik, boiik...
Egyéb se kell, hogy rájöjjenek, hogy van valami ami összeköti őket, és ez a valami egy, a modern, felvilágosodáson,
kamatszedésen, és a hagyományok elvetésén alapuló életszemlélettől
NAGYON különböző
valami.
A helyzet az, hogy Európában a magyarok őriztek meg a legtöbbet
ezekből a közös
hagyományokből,
erkölcsi értékekből.
És ezek az értékek elég erősek
ahhoz, hogy egy alternatív európai közösséget alkossanak, amelynek erkölcsi és
kulturális alapjai sokezer éves
hagyományonyokon nyugszanak és nem rövidtávú anyagi
haszonlesésen.
Hát ez az internacionalista alapja a "múltat végképp eltöröljük"
koncepciójának.
És a magyarokon még rengeteg radírozni való van.
Nem kellene hagyni, hogy végleg kiradírozzanak bennünket.
Árpád félmillió magyarral alapította meg Európa legerősebb államát.
Most se kell több, mert
a magyarság sohasem mennyiségi kérdés volt, hanem minőségi.
És ez a minőség a
kelták katalizátora lehet Európa szerte.
Talán éppen ezért került most
félmillió magyar a a határokon kívülre ?